Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Székesfehérvári
Jogállás megyeszékhely
Alapítás éve 972
Polgármester dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Irányítószám 8000–8019
Hivatalos ipari parkok
Ipari negyedek
|
Népesség
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 23 279 | — |
| 1880 | 26 559 | 1,32% |
| 1890 | 28 539 | 0,72% |
| 1900 | 33 196 | 1,51% |
| 1910 | 37 710 | 1,27% |
| 1920 | 40 352 | 0,68% |
| 1930 | 41 890 | 0,37% |
| 1941 | 49 103 | 1,44% |
| 1949 | 42 260 | −1,88% |
| 1960 | 56 978 | 2,72% |
| 1970 | 79 064 | 3,28% |
| 1980 | 103 571 | 2,70% |
| 1990 | 108 958 | 0,51% |
| 2001 | 106 346 | −0,22% |
| 2011 | 100 570 | −0,56% |
| 2019 | 96 940 | −0,46% |
Székesfehérvár lakónépessége 2011. január 1-jén 100 570 fő volt, ami Fejér megye össznépességének 23,6%-át tette ki.
Székesfehérvár, Fejér megye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma,
átlagosan 588,5 ember volt.
Székesfehérvár népesség korösszetétele kedvezőtlen.
A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 24% volt.
A nemek aránya Székesfehérváron kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 122 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72, a nőknél
78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 4 067 személy vallotta magát valamely
kisebbséghez tartozónak.
A kisebbségek közül német, cigány és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Székesfehérvár lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig.
Székesfehérvár népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan -–az 1960-as években felgyorsult
a szocializmus évei alatt.
A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 108 958-an. 1990 óta egészen napjainkig csökken a város népessége,
ma már kevesebben laknak Székesfehérváron, mint 1980-ban. Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen
érinti a szuburbanizáció, vagyis a városból főként az agglomerációba történő elvándorlás.
Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán, Fehérvárcsurgó,
Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka stb.) népessége az elmúlt két évtizedben jelentős növekedést mutat.
A szuburbanizáció a legnagyobb kiváltó oka Székesfehérvár népességcsökkenésének.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló székesfehérváriak túlnyomó
többsége római katolikusnak tartja magát.
Emellett jelentős egyház a városban még a református és az evangélikus.
Etnikai összetétel
| Jelentős nemzetiségi csoportok | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
 Német |
1 274 |
 Cigány |
829 |
 Orosz |
209 |
 Román |
149 |
 Lengyel |
111 |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 104 769 fő volt, ebből a válaszadók 104 226 fő volt,
101 826 fő magyarnak, míg 538 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák)
aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb.
841 fő német, 80 fő román és 101 fő szlovák etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 100 570 fő volt, ebből a válaszadók 89 536 fő volt,
85 469 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent
tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.
Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősebben a németek (1 274 fő), cigányok (829 fő) és a lengyelek (111 fő)
száma nőtt Székesfehérváron.
A román (149 fő) nemzetiségűek száma meg kétszereződött.
Az ukránnak vallók száma (64 fő) kismértékben nőtt, az elmúlt tíz év alatt.
A megyén belül, Székesfehérváron él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és lengyelnek valló nemzetiségi.
| Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Időszak |  | | | | | | Egyéb/Nem válaszolt | Összesen | |||||||
| 2001[26] | 95,75% | 0,79% | 0,51% | - | 0,07% | 0,08% | 3,4% | 100% | |||||||
| 2011[27] | 84,98% | 1,27% | 0,82% | 0,21% | 0,15% | 0,11% | 12,46% | 100% | |||||||
Vallási összetétel
Székesfehérvár lakóinak vallási összetétele 2011-ben
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Székesfehérváron a lakosság kevesebb mint a fele (45,3%)
kötődik valamelyik vallási felekezethez.
Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik
oka, hogy sokan nem válaszoltak.
A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (35,3%).
Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma majd felével esett vissza. A katolikus
egyházon belül a római katolikusok
száma 35 159 fő, míg a görögkatolikusok 281 fő.
A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 251 fő) és evangélikusok (1 362 fő).
Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok,
szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához
képest (79 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik.
A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 47 fő.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi
felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent.
Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,7%), tíz év alatt
majd a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22%-a vallotta magát.
3.0 (CGBY-SA-3.0)