„A királyok városa” -ként is emlegetett Székesfehérvár - régi nevén Alba Regia - Fejér megye székhelye, megyei jogú város.
Hazánk egyik legrégibb, leggazdagabb történelmi múlttal rendelkező városa.
A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló alkotás uralja a város főterét.
Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta,ennek állít emléket a Városház téren
álló Országalma.
A Városháza épületében megcsodálhatjuk a Szent Korona hiteles másolatát is.
A város érdekes nevezetessége évről-évre megújuló virágkertészeti alkotás, a Virágóra, mely
tavasztól őszig mutatja a pontos időt.
Az óra mellett látható dátum mindig helyes!
Szintén a város érdekessége az órajáték, melynek figurái a magyar történelem olyan királyi
személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek.
A Koronázó-téren találjuk a Koronázó Bazilika Romkertjét, mely Nemzeti Emlékhely.
István király bazilikájának romjai felett képet kaphatunk a magyarság történelmének fontos
szeleteiről.
Nincs még egy olyan emlékműve a szerelemnek, mint a székesfehérvári Bory-vár, melyet a szerelmes
férj épített két kezével.
Tömény romantika, kőbe zárt versek, csókok és rajongások várnak felfedezésre.
Kényeztetés a testnek és léleknek az Árpád-forrás szénsavas vizére létesített szecessziós épület,
az Árpád Fürdő török hangulata, exkluzív környezete, és gazdag wellness kínálata.
Székesfehérvár
Székesfehérvár (latinul: Alba Regia, németül: Stuhlweiẞenburg, többi) megyei jogú város a
Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári
járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa.
Földrajzi nagytájak találkozásánál fekszik: nagyobb részben az Alföld részét képező Mezőföld
északnyugati csücskében, a Sárréten, kisebb részben a Dunántúli-középhegységben,
a Velencei-hegységben található, három hegység lábánál, közel a Velencei-tóhoz, a Balatonhoz
és Budapesthez.
Az egyik leggazdagabb múltú magyar város: a középkori Magyar Királyság egyik fővárosa, királyi
székhely, koronázóváros. Számos műemlékének és látnivalójának elsődleges lelőhelye barokk
óvárosa, mely nemzetközi hírű.
Európai jelentőségű gazdasági, vasúti és közúti csomópont, emellett Magyarország egyik legfejlettebb
nagyvárosa élénk sport- és kulturális élettel.
Területe a kezdetektől stratégiai fontosságú, hiszen kiemelkedően fontos útvonalak kereszteződése.
Az őskor óta lakott hely, szervezett várost mai területén azonban a 10. századig, a fő vélekedés szerint,
nem alapítottak, a rómaiak Gorsium nevű, Székesfehérvár elődjének számító jelentős városának romjai
tőle 12 kilométerre délre találhatók.
Székesfehérvárt Géza fejedelem alapította 972-ben a Gaja- és Séd patakok által táplált mocsárvilágból
kiemelkedő szigeteken, melyek legnagyobbikán, a mai Belváros legmagasabb pontján fejedelmi
székvárat és templomot építtetett.
Fia, Szent István bővíttette a várat, néhány száz méterrel arrébb királyi bazilikát és az esztergomi
érsekség tekintélyével vetekedő prépostságotalapított, mindezek mellett különleges jogokat
adományozott a városnak, évszázadokra megalapozva ezzel annak jelentőségét és gazdagságát.
Innentől kezdve Székesfehérvár fejlődése töretlen volt, hiszen az ország első és sokáig egyetlen
hiteleshelye volt a város. Ezt a fejlődést a III. István királyáltal 1170 körül kiadott önkormányzati
privilégium, az úgynevezett fehérvári jog tetőzte be, ugyanis a kiváltság Fehérvárt Magyarország
első szabad önkormányzatú településévé tette.
Orseolo Péter trónra kerülésétől (1038) a török hódoltság kezdetéig (1543) a kizárólagos koronázóváros,
de sokak szerint első királyunk fejére is itt tettek koronát.
A törvénylátó napok egyetlen, az országgyűlések, a királyi temetkezések és esküvők már-már kötelező
helyszíne, Szent Imre herceg és Szent István király szentté avatásától (1083) kezdve a királyság szakrális
központja.
A török hódoltság (1543–1688) idején fontos és gazdag oszmán határváros, szandzsákszékhely.
Visszavétele után, a 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a
középkori és török kori építmények bontásával, ekkor pusztult el többek között a Szent István
által alapított királyi bazilika is.
1860-ban megjelent a városban a vasút és gyorsan a Dunántúl legfontosabb csomópontjává vált a
település, azonban ipari várossá csak a 20. században alakult.
Az 1930–1940-es évek gyors ütemű fejlődését a második világháború törte meg, ami rendkívül súlyos
károkat okozott a nagy stratégiai jelentőséggel bíró városnak.
A háború után a gazdasági fejlődés tovább folytatódott, a népesség megtöbbszöröződött.
Itt készült például a világhírű Ikarus buszok jelentős része, itt működött a Videoton haditechnika-
és szórakoztatóelektronikai gyára és itt volt a hazai alumínium-feldolgozás központja, a Könnyűfémmű.
Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyvárosok közé tartozott, olyan cégek
jelentek meg itt, mint az IBM, a Philips és a Ford.
Ez a fejlődési lendület napjainkban is tart, bár a kilencvenes évekhez képest a város legfontosabb
gazdasági szereplői már nagyrészt lecserélődtek.
Ma a legmeghatározóbb székesfehérvári cégek közé tartozik többek között a Milkát, a TUC-ot és a
Győri Édest gyártó Mondelez, a JBL-termékeket jegyző Harman, a Videoton Holding, a Hanon Systems,
az Arconic-Köfém, a Hydro Extrusion, a Denso, az Alföldi Tej és a Cerbona.
Sportéletének legjelentősebb képviselői a Fehérvár AV19, a MOL Vidi FC, az Alba Fehérvár,
az Alba Fehérvár KC, a Fehérvár Enthroners, a Volán Fehérvár Öttusa Szakosztályés az Alba Regia
Atlétikai Klub.
A városban a felsőoktatásnak nagy múltja nincsen, hiszen a közeli főváros elszívó ereje mindig is
éreztette hatását ebből a szempontból.
Székesfehérvár a közoktatási szektorban ellenben hazánk egyik legjelentősebb iskolavárosa,
több tucat intézményének köszönhetően vonzáskörzete a régió határain is átível.
Nem mellesleg napjainkban a felsőoktatási ágazat gyorsan fejlődik a településen, a legfontosabb
intézmények az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, a Kodolányi János Egyetem és a
Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campus.
A magyar történelemben betöltött szerepének köszönhetően a városban kiemelt figyelem övezi a
történelmi emlékeket; a Palotavárosi Skanzenkialakításáért és a szerb ortodox templom helyreállításáért
1989-ben Székesfehérvár megkapta az Europa Nostra-díjat.
Hasonlóan jelentős a műemléki Fő utca 2010 körül kivitelezett rehabilitációja, ami egy teljes
belváros-rehabilitációs folyamat első lépése, mely folyamat azóta is intenzíven zajlik.
A város hagyományait országosan ismert és elismert rendezvénysorozatokkal is ápolják, melyek közül
a legnagyobb a Székesfehérvári Királyi Napok.
A város neve régen egyszerűen Fehérvár volt, mely név valószínűleg a Géza fejedelem által építtetett
székvár és templom fehér köveire vagy fehérre meszelt falaira utalhat.
A megkülönböztető „Székes-” előtag a 17–18. század során kapcsolódott a település nevéhez, és a
középkorban itt felállított hivatalos királyi trónra utal.
Közismert latin neve Alba Regia, vagyis Királyifehér, legnépszerűbb beceneve a királyok városa.
A város Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Velencei-hegység délnyugati letörésének
peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében a
Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában.
Három hegység öleli körül: a Bakony nyugatról és északnyugatról, a Vértes északról, a
Velencei-hegység keletről határolja.
Ez utóbbi hegység része a város Öreghegy városrészének nevét adó hegy és az Aranybulla-emlékmű
hegycsúcsa, a Csúcsos-hegy, vagy más néven Noé-hegy, mely fontos történelmi helyszín.
A Velencei-tó 10 km-re található a várostól.
Területe változatos tájegyüttes része, amely nagyobbrészt síksági és dombsági, kisebb részt pedig
hegységi felszíntípusokból áll, túlnyomórészt mezőföldi tájvonások uralják.
A város előnyös helyzetét elsősorban a Móri-árok adja, e mellett a Dunántúlt Ny-K-i irányban
keresztező forgalomnak is fontos csomópontja.
A város a Mezőföld „fővárosa”, amely legfőbb természeti adottságából (völgybejárati fekvés) és
közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik.
Szárazrét és Szedreskert városrészek között folyik a Gaja-patak, mely a város mellett a Séddel
egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, ami a szabályozása előtt Magyarország nagy és hajózható
folyamai közé tartozott.
Élővilág, természetvédelem
Székesfehérvár területén a következő védett természeti területek találhatók:
- Székesfehérvári Sós-tó: a sóstói terület Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában van.
- Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Mezőföld Tájegység).
- A Sóstó minden nap szabadon látogatható.
- Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület[10]
- Aszal-völgy: a ritka növénytársulásoknak otthont adó terület a Natura 2000 hálózat része, 2015-ben kapott helyi védettséget.[11]
- Jancsár-völgy: a löszgyepi maradványok életközösségének és a tájkép esztétikai értékeinek megóvása céljából 2015-ben kapott helyi védettséget.
Hivatalos ipari parkok
Ipari negyedek
|
Népesség
Lakosságszám | ||
|---|---|---|
Év |
Népesség |
Átl. vált.(%) |
1870 |
23 279 |
— |
1880 |
26 559 |
1,32% |
1890 |
28 539 |
0,72% |
1900 |
33 196 |
1,51% |
1910 |
37 710 |
1,27% |
1920 |
40 352 |
0,68% |
1930 |
41 890 |
0,37% |
1941 |
49 103 |
1,44% |
1949 |
42 260 |
−1,88% |
1960 |
56 978 |
2,72% |
1970 |
79 064 |
3,28% |
1980 |
103 571 |
2,70% |
1990 |
108 958 |
0,51% |
2001 |
106 346 |
−0,22% |
2011 |
100 570 |
−0,56% |
2019 |
96 940 |
−0,46% |
Székesfehérvár lakónépessége 2011. január 1-jén 100 570 fő volt, ami Fejér megye
össznépességének 23,6%-át tette ki.
Székesfehérvár, Fejér megye második legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az
egy km²-en lakók száma, átlagosan 588,5 ember volt.
Székesfehérvár népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak
népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 24% volt.
A nemek aránya Székesfehérváron kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 122 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,
a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 4 067 személy vallotta magát
valamely kisebbséghez tartozónak.
A kisebbségek közül német, cigány és orosz nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Székesfehérvár lakosságszáma viharos gyorsasággal növekedett,
egészen 1990-ig.
Székesfehérvár népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan -–az 1960-as években
felgyorsult a szocializmus évei alatt.
A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 108 958-an. 1990 óta egészen napjainkig csökken a város
népessége, ma már kevesebben laknak Székesfehérváron, mint 1980-ban.
Budapesthez hasonlóan Székesfehérvárt is jelentősen érinti a szuburbanizáció, vagyis a városból
főként az agglomerációba történő elvándorlás.
Ennek következtében a város agglomerációjába tartozó települések (például Úrhida, Szabadbattyán,
Fehérvárcsurgó, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Pátka stb.) népessége az elmúlt két évtizedben
jelentős növekedést mutat.
A szuburbanizáció a legnagyobb kiváltó oka Székesfehérvár népességcsökkenésének.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló
székesfehérváriak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát.
Emellett jelentős egyház a városban még a református és az evangélikus.
Vallási összetétel
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Székesfehérváron a lakosság több mint fele (69,6%)
kötődik valamelyik vallási felekezethez.
A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,4%).
A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 57 223 fő, míg a görögkatolikusok 582 fő.
A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (12 859 fő) és evangélikusok (2 069 fő).
Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek,
bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (97 fő).
Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik.
A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 61 fő.
Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak
válaszolni (10,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 19,7%-a vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Székesfehérváron a lakosság kevesebb mint a fele (45,3%)
kötődik valamelyik vallási felekezethez.
Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek
egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak.
A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (35,3%).
Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma majd felével esett vissza.
A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 35 159 fő, míg a görögkatolikusok 281 fő.
A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (8 251 fő) és evangélikusok (1 362 fő).
Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek,
bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (79 fő).
Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik.
A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 47 fő.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók
száma jelentősen csökkent.
Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni
(31,7%), tíz év alatt majd a triplájára nőtt a számuk.
Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22%-a vallotta magát.
hu.wikipedea.org/szekesfehervar 3.0 (CG BY - SA - 3.0